Csipke, selyem, pamut... Fekete, fehér, vörös, rózsaszín... Szexi, sportos, kényelmes... Mára ezernyi változatban létezik, ám rendeltetése mit sem változott az elmúlt évszázadok során: viselőjének alakját a kor nőideáljának megfelelően formálva burkolja a testet csábító páncélba. A fehérnemű története a kezdetektől napjainkig.
Neve (lingerie, jelentése: fehérnemű) a francia linge (lenvászon) szóból ered. A legkorábbi fehérnemű-ábrázolás egy ókori szicíliai mozaikon látható: az alkotáson szereplő női atléták keblüket - hogy annak mozgása ne zavarja őket testgyakorlás közben - egy, a mai melltartók őseként ismert pánttal kötötték át. A középkorban a barbár keleten eleink felső ruházatuk alatt rövid vászoninget viseltek; ebből a Nyugat-Európában még nem elterjedt darabból alakult ki később a kombiné. A női alsónadrág, azaz a bugyi mai formájában még nem létezett. A bő, hosszúszárú, térd alatt összefogott ruhadarabon elöl és hátul nyílás tátongott a mellékhelyiségre tett kirándulásokat megkönnyítendő.